Pusztulás fenyegeti Sztálin munkácsi teaültetvényét



Gazdátlanság következtében hamarosan eltűnhet a világ egyik legészakibb (DNy-Angliában van a legészakibb) fekvésű teaültetvénye a kárpátaljai Munkács mellett.

 

A teacserjét (Camelia sinensis) 1949-ben honosították meg a Munkácshoz közeli Vörös-hegyen (Kraszna horka) annak a nagyszabású sztálini növénynemesítési programnak a keretében, amelynek célja északi növényfajok déli és délszaki növények északi fekvésű vidékeken való termőre fogása volt.

 

 

 

Az ültetvény teacserjéi jellemzően nem haladják meg a fél méteres magasságot

 

Kárpátalján a botanikusokat citrusfélék, teacserjék és eukaliptusz meghonosításával bízták meg - írja a kijevi Vecsernyije Vesztyi című lap.

A cikk szerint a növényadaptációs kísérletek Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után megszűntek, de akkorra a kárpátaljai szakemberek már komoly sikereket könyvelhettek el a teacserje meghonosítása terén: a Vörös-hegyen, tölgyerdőktől övezve életképes teaültetvényt hoztak létre kéthektáros területen.

 

 

 

A 2010.02.26.-án készült felvételen jól látszanak a teaültetvényből megmaradt sorok

 

A kárpátaljai teaültetvényt grúz, indiai, jávai és ceyloni fajtákból alakították ki, s a kísérlet annyira jól sikerült, hogy a telepítést követő harmadik évben már több mint két és fél tonna levelet szüreteltek - nyilatkozta a lapnak az ültetvény megmentésén évek óta fáradozó Vaszil Komendar geobotanikus, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora.

Grúz teanemesítők véleményére hivatkozva Komendar elmondta, hogy a Kárpátalján termesztett tealevelekből készült ital minősége - a hely különleges mikroklímájának köszönhetően - jobb, mint a szovjet utódállamokban ma is népszerű grúz teáé. Megfelelő gondoskodás mellett a kárpátaljai teanövényekről évente három alkalommal lehetne szüretelni az aromás leveleket - állítja a geobotanikus, aki szerint az ültetvény azért került a pusztulás szélére, mert nincs felelős gazdája, egyik erdőgazdaságtól a másikhoz kerül.

Gondozás híján az ültetvény sorközeit felverte a vadmálna, fekete áfonya és sok más erdei növény. Amit a természet megkímél, azt a helyi lakosság teszi tönkre azzal, hogy télidőben az örökzöld teacserjét használja temetői koszorúk készítéséhez.

 

(A felvételek Huber Kálmán és Dlusztus Miklós eredeti helyszíni látogatásakor készültek!)