A platánkérgű rókafarkfenyő I.



1992-hen a jünnan-szecsuáni határvidék egy eldugott zugából olyan ikertűs (tűnyalábos), fenyőfajt (Pinus) írnak le, amely minden eddig ismert fajtól eltérő igazi „öszvér”, selyemfenyő, diófenyő és rókafarkfenyő egyszerre... A nemzetségében e faj önálló és egyetlen fajból álló fajcsoportot, a „Squamatae"sorozatot (series) alkotja. A fa kérge olyan, mint a hazai szakmai körökben már ismerős ezüstös vagy zöld, sárga-barna foltos kérgű és szárnyatlan magvú platánkérgű fenyőé (Pinus bungeana), de a tűnyalábonkénti tűszám itt nem három, hanem 4-5 és szárnyas magja az észak-amerikai szárnyas dió- vagy rókafarkfenyőkre (Pinus aristata, P. longaeva, P. balfouriana, P. rzedowskii) hasonlít. A rendszertanilag egyedülálló fajt – mely nyomban a tudományos érdeklődés központjába kerül - hamarosan misztikus homály fedi - a termőhely környéke idegennek tiltott terület, pontos helyét pedig csak néhány beavatott személy tudja... A cikk szerzői az északi félteke harmadik, a világ negyedik legritkább fenyőfajának kalandosan induló dokumentálásáról és a megóvásáért tett lépésekről számolnak be.

 

A titokzatos „platánkérgű” nyomában

 

Jünnan, Kína különösen izgalmas tartománya. A Kárpát-medencénél valamivel nagyobb - inkább a mai Németországéhoz hasonlítható méretű (380 000 km2) tartomány Kína emberi kultúrában, természeti szépségekben, állat- és növényvilágának sokféleségében minden bizonnyal a leggazdagabb területe, mintegy 15000 virágos növényfaj - a kínai flóra csaknem fele - található meg itt. A szám, a Trianon előtti Magyarország gazdag flórájának (kb. 4200 faj) több mint háromszorosa... Amíg azonban a Kárpát-medencében és a határos területeken a flóra elsősorban lágyszárúakból áll (mindössze 250 a fásszárú), addig Jünnanban éppen az ilyen fajok száma feltűnően magas, több mint 5500 faj és fontosabb változat - benne mintegy 80 nyitvatermő (a Kárpát-medencében mindössze 12).

 

2010-ben megjelenő CONIFERS AROUND THE WORLD megrendelhető a következő oldalon:

http://www.dendropress.com/