Nemesítsünk együtt!
Növényfajaink és –fajtáink manapság egyre több kihívással szembesülnek, az újabb és újabb kórokozóktól, kártevőktől kezdve, egészen a klímaváltozás okozta szélsőségekig. Szinte folyamatosan, éves, vagy akár néhány hónapos gyakorisággal bukkan fel újabb veszedelem, mely termésünket, kerti díszeinket veszélyezteti! Nagyon úgy fest, hogy az intézményes nemesítés nem képes időben választ adni ezekre a gondokra. Az élet- és egészségbarát megközelítés nem fogadhatja el, hogy vegyszerekkel oldjuk meg az egyre égetőbb problémákat, az időjárás szélsőségei pedig nem is orvosolhatók ilyen módon. Egyes szerencsés esetekben a jelentkező kártevőkre megoldás lehet azok természetes ellensége, de fontos feladat növényféleségeink felkészítése is ezekkel szemben.
Az egyetlen lehetőség az, ami a természetben nélkülünk is folyamatosan zajlik, vagyis egyfajta kiválogat(ód)ás, mely az ellenállókat részesíti előnyben, a betegesek pedig az enyészeté lesznek. A megelőző évszázadokban, évezredekben a mindenkori gazdák alkalmazták is ezt a módszert, hiszen mindig a szebb, egészségesebb, edzettebb, bőtermőbb egyedekkel folytatták egy-egy növényféleség továbbszaporítását. Gazda-elődeink így valójában nemesítők is voltak, ez az eszköz pedig nekünk is rendelkezésünkre áll!
Ha egy faj, vagy fajta szaporítása csak ivartalan úton (pl. oltás, dugványozás, mikroszaporítás…) történik, azzal állandósítjuk annak génállományát, vagyis teljesen lehetetlenné tesszük számára az alkalmazkodást. Az élő veszedelmek persze ivaros úton szaporodnak, folyamatosan változva és alkalmazkodva védelmi próbálkozásainkhoz. Létfontosságú, hogy kultúrnövényeinknek is megadjuk azt a lehetőséget, hogy az ivaros úton (magvetéssel!) létrejövő, változatosabb genetikai anyaggal rendelkező állományokból egészségesebb, minőségibb, ellenállóbb egyedek jelenhessenek meg. Ezeket kiemelve, tovább szaporítva, elterjesztve, a kihívásokra hatékony válaszokat adni képes anyaggal biztosíthatjuk saját megélhetésünket is.
Ezért indítottuk el kertészetünkben azt a gyakorlatot, hogy a legszebb termést adó, legegészségesebb, a hazai körülményekhez leginkább alkalmazkodó növényeink magjait elvetve, változatos genetikai anyagú állományokat nevelünk, majd ezeket megfigyelve, kiválogatjuk a számunkra legmegfelelőbbeket. Ezeket azután ivartalan módon gyorsan felszaporíthatjuk, így elérhetővé tehetjük sokak számára. Fontos viszont, hogy az ivaros szaporításhoz rendszeresen térjünk vissza, a megfigyelés, kiválogatás folyamatos legyen, ezzel biztosítva, hogy mindig legyen a tarsolyban egy szebb, egy jobb, egy ellenállóbb…
Külön feladat a hazánkban még újdonságnak számító növényfajok bevezetése is, melyeknél az ivaros szaporítás a hazai körülményekhez jobban alkalmazkodni képes változatok létrejöttét segítheti.
Több ezer magonc esetében ez egy kertészetnek persze bőven teljesíthetetlen mennyiségű feladat, ezért gondoltuk azt, hogy ezeket a magcsemetéket elérhetővé tesszük a kísérletező kedvű növénybarátok számára is!
A www.dmkert.hu oldalon külön kategóriában (Nemesítsünk együtt) találhatók ezek a növények, melyek kedvező áron vásárolhatók meg.
Magról nevelt csemeték lévén persze fennáll a kockázat, hogy esetleg gyengébb minőséget adnak, mint az anyanövény, vagy mint amire számítunk, de annak is jó az esélye, hogy az elődöket felülmúló, kiváló tulajdonságú egyedeket találunk. Ez az úgynevezett közösségi nemesítés akkor tud hatékony lenni, ha a későbbiekben megosztjuk egymással tapasztalatainkat, illetve elérhetővé tesszük egymás számára ígéretes újdonságainkat, pl. dugvány, vagy oltóvessző (…) formájában.
Az esetlegesen gyengébb tulajdonságokkal rendelkező, de már fejlett példányok pedig átoltásra kerülhetnek a jobb minőségű újdonságok szaporítóanyagával.
Reméljük, minél több kísérletező kedvű ember csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez és a nem túl távoli jövőben sok olyan növényféleségre tehetünk szert, melyek szebbé tehetik környezetünket, illetve biztosabb, egészségesebb terméssel láthatják el a gazdálkodókat!
Izgalmas kísérletezést, sok sikert kívánunk!
A DMKert csapat nevében:
Dlusztus Miklós, okleveles kertészmérnök, Egerág, 2019. szeptember 26.